A nanoelektronika jövője: a grafén

 

A grafénalapú, szendvicsszerkezetű kompozitokra összpontosító kutatás a Magas frekvenciájú elektronika című munkacsomag része lesz - közölte a Magyar Tudományos Akadémia, rámutatva, hogy a grafénkutatást megkülönböztetett figyelem övezi az Európai Unióban. Az Európai Bizottság által kezdeményezett FET (Future and Emerging Technologies) elnevezésű programra beérkezett tizenkét pályázat közül 2013-ban az Emberi agy és a Grafén elnevezésű, tízéves futamidejű projektek kaptak kiemelt támogatást, vagyis két olyan kutatási terület, amelynek meghatározó szerepe lesz a 21. században. Az emberi agy működésének pontosabb megértését célzó programban részt vesz a Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke által vezetett MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Az egymilliárd eurós költségvetésből gazdálkodó Graphene Flagship célja, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba és alkalmazása gazdasági növekedést indukáljon, új munkahelyeket teremtsen. Az idén meghirdetett újabb csatlakozási pályázatok eredményeként az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Nanoszerkezetek Kutatócsoport is bekerült a programban részt vevő nemzetközi csapatba. Az Európai Bizottság hétfői bejelentése szerint megduplázódik a projektben résztvevők száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz. A kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.

 

kép forrása: wikipedia.org

 

"A Graphene Flagship projekt a grafénalapú nanoarchitektúrák sajátosságainak felfedezésére ad számunkra lehetőséget" - idézte a közlemény Biró László Pétert, az MTA levelező tagját, az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjét. A szakember kutatócsoportja majdnem egy évtizede foglalkozik grafénkutatással, és az elmúlt években több területen is áttörést ért el. A 21. század csodaanyagaként is emlegetett grafént 2004-ben sikerült kísérletileg előállítani, felfedezőit, Andre Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területét képezik, csak az elmúlt évben majdnem 12 ezer publikáció jelent meg a témában. Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból felülmúlják a szilíciuméit. Számos más jellemzője - kivételes szilárdsága, átlátszósága, hajlékonysága - különösen alkalmassá teszi a hajlékony síkképernyőkben való felhasználásra is. A grafén hasonlóan ígéretes az energiatárolás és a különféle feladatokat ellátó kompozitok előállítása szempontjából, ami forradalmasíthatja az optikai alkalmazásokat.

 

 

(MTI)